|
|
||||||
| Kezdőoldal | |||||||
|
KikapcsolódásA városHajdúszoboszló Debrecentől 21 km-re fekvő alföldi város, Magyarország talán legnagyobb termálvizű fürdőhelye. Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét. A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el). A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy próbafúrás során olaj vagy gáz helyett csupán meleg víz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott. A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult. A város felbecsülhetetlen kincse az országos, sőt nemzetközi hírű gyógyfürdő, amelyet a kikapcsolódni és a gyógyulni vágyók ezrei keresnek fel. A turistákat a múzeumok, történelmi nevezetességek mellett egész évben színvonalas programok várják. Hajdúszoboszló az egyik legkorábban említett magyar település, neve először a garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapítólevelében bukkan fel Szoboszlóvására néven. 1333-ban már bizonyíthatóan egyházas hely. Birtokosai a XV. században a Hunyadiak. Ekkor épült erődített temploma. Mint Hajdúböszörmény után a második legnépesebb hajdúváros, komoly áldozatokat hozott egyháza és iskolája fenntartásáért, amiben meghatározó volt a debreceni Református Kollégiumhoz való kötődése. Szoboszló lélekszáma a XIX. század vége felé gyorsan növekedett, több mint 15 000 lakosa volt. A dualizmus korában fejlődéséhez az is hozzájárult, hogy erre vezették a vasúti fővonalat. Az igazi fordulópontot a város életébe az 1925-ös esztendő hozta: október végén 1090 méter mélységből kitűnő minőségű földgáz tört fel, magával hozva a 73 Celsius-fokos, különös illatú, barnás színű, páratlan összetételű gyógyvizet is. 1927 júliusára elkészült a fövenyfürdő, majd egy hévizes kádfürdő is. A folyamatosan fejlesztett fürdőt 1934-ben gyógyfürdővé nyilvánították. 1937-ben megépült a hullámmedence, az elfolyó víz hasznosítására 1939-ben csónakázótavat létesítettek, 1941-ben már volt kádfürdő, 1942-ben pedig pezsgőfürdő is. Ezzel párhuzamosan megindult az üdülők és szállodák építése. 1941-ben négy szálloda és nyolc üdülő már komoly fürdővárosi infrastruktúrát jelentett. Hajdúszoboszló legnagyobb tömegeket vonzó létesítménye ma is a méltán európai hírű, egész évben nyitva tartó gyógy- és strandfürdő, ahol minden igényt kielégítő, komplex szolgáltatást kapnak a vendégek. A szoboszlói kúrától gyógyulást remélők negyvenféle, gyógyvízre alapozott kezelést vehetnek igénybe. A gyógyfürdőhöz csatlakozó harminchektáros parkban az ország egyik legszebb strandját alakították ki - gyógy-, strand- és gyermekmedencékkel, hullám- és pezsgőfürdővel, nyitott és fedett versenyuszodával, és a strandolást szolgáló megannyi szolgáltatással. A 2000 nyarán megnyitott Aquaparkban a távoli, híres tengerparti üdülőhelyeket idéző élményekhez juthatnak a látogatók. A város nagy gondot fordít arra, hogy színvonalas programokat kínáljon a fürdővendégeknek, az ide érkező turistáknak. Szinte az egész üdülési szezont átfogó rendezvénysorozat a Hajdúszoboszlói Nyár, augusztus első hétvégéjén tartják lovas hagyományokat felelevenítő Hajdúszoboszlói Lovas Napokat, s minden szezonban rendeznek két-három fürdőbált is. A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecentől délnyugati irányban kb. 22 km; vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon. LátnivalókErődfalA református templom körül található. Maga a fal a régészeti kutatások szerint XV. századi eredetű, de azt a hajdúvitézek a saját igényeik szerint tovább erősítették. A mintegy húsz méter hosszú falon láthatók a hajdúk által annak idején nyitott körte alakú lőrések. A sarokbástya kör alakú. Az 1961-es helyreállítás során a kifagyott, elporladt, sérült téglákat pótolták, a sarokbástya tetőzetét pedig zsindelyfedéllel látták el. Valamennyi hajdúváros temploma erődített volt, a szoboszlói azonban különbözött a többitől: vizesárokkal vették körbe, a vizet az akkor még vízimalmok hajtására is alkalmas Köselyből vezették ide. A hely szomorú nevezetessége, hogy 1660-ban itt, a "templom kerítésében", azaz az erődített templom területén védekezett a hajdúváros elszánt lakossága a török ellen. Szejdi budai basa rettenetes bosszút állt, csapatai lemészárolták az ottrekedteket. Az eseményt az erődfalon elhelyezett emléktábla örökíti meg, a sarokbástyában pedig erődtörténeti kiállítást láthatunk. Harangház A fürdő előtti park különlegessége a 2000-ben felavatott Harangház, amely látványos építészeti alkotásként (Rácz Zoltán építész munkája) ad keretet a különleges alumíniumötvözetből készült harangoknak. A Harangházban 46 harangot helyeztek el, köztük a meghiúsult világkiállításra szánt, úgynevezett világharangot és a Kölcsey-harangot. A különleges művészi alkotást harangjáték teszi teljessé. A harangöntés e sajátos eljárására világszabadalmat szerzett az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár - a haranggyűjtemény a szoboszlói származású Oborzil Edit adományaként került a városba. Szabadon látogatható. Református templom A város legértékesebb műemlék együttese, a református templom és a hozzá tartozó erődfal. A középkori alapok felhasználásával épült barokk templomot 1818-ban klasszicista elemek felhasználásával bővítették. A középkori alapok felhasználásával 1711-1717 között épült templom belseje klasszicista ihletettségű. Legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A szószék - városcímerrel díszített - terítője 1937-ből való. Úrasztali felszerelései a református egyházművészet remekei. Különösen szép darab az 1639-es évszámot viselő kenyérosztó tál, aminek közepét a város Bocskaitól kapott címere díszíti. Említést érdemel az a fedeles ónedény is, amelyet 1714-ben Csanády Sámuel hajdúkerületi főkapitány adományozott az egyháznak. A templom a nyitvatartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható. Csanády-borház A Csanádyak három hajdúkerületi főkapitányt is adtak a hajdúvárosoknak, de később is fontos szerepet játszottak a közéletben. Emléküket őrzi a klasszicista stílusú, műemlékileg hitelesen helyreállított épület. Római katolikus templom (Szent László) A barokk stílusú, Szent László tiszteletére szentelt templom freskóit a katolikus egyházi művészet jeles képviselője, Takács István készítette az 1930-as években. A diadalíven megelevenedik a város múltja. A templomhajó mennyezetképének témája: Árpád-házi Szent Erzsébet jó cselekedetei. A diadalíven a régi Szoboszló elevenedik meg Hortobágyra utaló motívummal, de a művész megjeleníti a gyógyvíz megtalálását, s egy munkás gyógyulásának csodás jelenetét is. A magyar szentek világát és a hely szellemét szerencsésen egyesíti a Szent László-legenda újrafogalmazása, amely a víz feltörését ábrázolja. Görög katolikus templom (Istenszülő oltalma) A kis görög katolikus közösség 1994-ben építtette a korszerű anyagokat a bizánci stílus jegyeivel ötvöző templomot, amelynek tervezője Lengyel István, az ikonok alkotója Latorcainé Újházi Aranka. Bocskai István Múzeum A Bocskai-zászló, amelyet a hagyomány szerint a fejedelem adományozott a hajdúvitézeknek, a Bocskai István Múzeum anyagának egyik legértékesebb tárgya. A múzeum központi épületében látható a Hajdúszoboszló története a kezdetektől napjainkig című várostörténeti gyűjtemény. A kiállítás legbecsesebb darabja az országosan is számon tartott Bocskai-zászló, amelyet a hagyomány szerint a fejedelem adományozott a hajdúvitézeknek. A zászló címerképe azonos a szoboszlóiaknak adományozott kiváltságlevél címerével, egyben a város címerével is. Érdekesség, hogy a hajdúszoboszlói és a hajdúsági nemzetőrök ez alatt a zászló alatt vonultak az 1848/49-es szabadságharcban. Történeti és képzőművészeti szempontból egyaránt jelentős a hajdúdorogi mester, Szűts János (1758?- 1837) Bocskait ábrázoló alkotása, amely a hajdúság által oly igen tisztelt fejedelmet hadvezérként, teljes harci díszben mutatja. Rendkívül szép darabok a városigazgatás emlékei, a bírói szék, a bilincs, a városláda, a tűzjelző kürt és a különböző pecsétnyomók. Jelentősek az egyletek és a dalárdák zászlói, valamint a Hajdúszoboszlóhoz kötődő neves emberek - többek között Gönczy Pál, Szép Ernő, Fehér Gábor, Hőgyes Endre, Kenézy Gyula, Pávai Vajna Ferenc - tárgyi emlékei. A tájegységre jellemző rovargyűjtemény, és a lepkékből álló látványos egység is a múzeumban kapott helyet. A mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a XIX-XX. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel, egyedülálló a környéken. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben látható, itt állították ki továbbá az Oborzil Edit és a Jeney Tibor művészházaspár által alumíniumból, különleges technológiával készített harangok együttesét. A múzeum névadója Bocskai István (1557-1606) erdélyi fejedelem. A Hajdúkerület létrehozója a szolgálatába szegődött hajdúkat saját birtokain telepítette le, földet és kollektív nemességet adományozott nekik. Ennek fejében háború idején katonáskodással tartoztak. Fazekas-ház A nádudvari fekete kerámia mesterének, Fazekas Istvánnak a műhelye és otthona az élő népművészetnek otthont adó Fazekas-ház. Fazekas István nádudvari származású, ősei mesterségét folytatva hitelesen őrzi a fekete kerámia készítésének hagyományait. A magángyűjtemény bejelentkezéssel látogatható. Nemzetközi Modern Múzeum Picasso, Le Corbusier, Renoir, Vasarely és más hírességek művei mellett magyar kortárs művészek munkái is megtalálhatók a múzeum gyűjteményében. Elektrografikai, komputergrafikai és más modern eljárásokkal készült művek is láthatók a klasszikus, hagyományos technikával készített alkotások mellett. A múzeum kertje nyáron zenei rendezvények helyszíne, továbbá itt láthatók Csutoros Sándor, Győri László, Ezsiás István, Schéner Mihály, Szabó László és Rácz György szobrai. A kiállítás 1996-tól fogadja a látogatókat. Népművészeti kiállítás A Hajdú-Bihar megye népművészetének és a Hajdószoboszlón élő népművészek által készített tárgyaknak ad otthont a népművészeti kiállítás. A megye népművészetének egészéről átfogó képet adó tárlat megtekintése után a régi népi mesterségek Hajdúszoboszlón élő művelői által készített remekeket láthatják az érdeklődők. A kiállítás érdekessége, hogy a míves tárgyak mellett a szerepel az alkotó neve és címe. A mesterek szívesen fogadják a látogatókat saját műhelyükben. A gyűjtemény 1993 óta tart nyitva. Gönczy Pál-emlékszoba Gönczy Pál pedagógus, a dualizmus korának kiemelkedő gondolkodója, Eötvös József államtitkára volt. Emlék-szobáját a róla elnevezett iskolában rendezték be. Gönczy Pál (Hajdúszoboszló, 1817-Karácsond, 1892): pedagógus, az MTA levelező tagja. 1834-től a debreceni kollégiumban bölcsészetet tanult, 1838-tól tanító, ill. nevelő. 1844-ben Svájcba ment tanulmányútra. Részt vett a zeleméri árvagyermek-nevelőintézet megszervezésében. 1852-ben magánintézetet alapított nemesi gyermekek számára, amelyet 1859-ben, amikor a pesti református gimnáziumot megalapították, átadott az egyháznak, majd a gimnázium igazgatója lett. 1867-től 1889-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban működött mint osztálytanácsos, végül mint államtitkár. Jelentős szerepet játszott az 1868-i népiskolai törvény végrehajtásában. Több pedagógiai témájú dolgozatot írt. Múzeumi Galéria Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét tárja a közönség elé a galéria. Itt tartják a Bocskai István Múzeum időszaki kiállításait is. Az udvaron szabadtéri fejfakiállítás enged bepillantást a környékbeli református temetők világába. A kiállított anyag Hajdúszoboszló mellett Földesről, Kabáról, Hajdúszovátról és Nádudvarról származik. Repülő halak, szobor A Millenniumi szoborpark első darabja, Szabó László Repülő halak című alkotása. Pávai Vajna Ferenc szobra A gyógyfürdő bejáratával szemben lévő parkban áll Pávai Vajna Ferenc, a gyógyvíz megtalálójának mellszobra, Somogyi Árpád alkotása. Növekedés szimbóluma, szobor A strand főbejáratánál áll Szabó László szoborkompozíciója. A növekedés szimbóluma. Gönczy Pál szobra A templomkertben helyezték el 1910-ben Hajdúszoboszló nagy szülöttjének, a pedagógus Gönczy Pálnak (1817-1892) a mellszobrát, Somogyi Sándor alkotását. Gönczy Pál a dualizmus korának kiemelkedő gondolkodója, Eötvös József államtitkára volt. Emlékoszlop A fürdő központi épülete előtt áll a domborművekkel díszített, négy méter magas emlékoszlop, amely a település első írásos említésének 900. évfordulójára készült 1975-ben. II. világháborús emlékmű A város főtéren állították fel a II. világháború hajdúszoboszlói áldozatainak emlékművét. I. világháborús emlékmű A templomkertben helyezték el 1927-ben a város I. világháborús emlékmű Somogyi Sándor alkotása. |
